Térfigyelő kamera

Kültérre telepített biztonságtechnikai kamera – avagy közismert nevén térfigyelő kamera – alatt jellemzően a városi térfigyelő rendszer részeként telepített kamerákat értjük, azonban előfordul, hogy bármely, kültéren üzemelő kamerát is így neveznek.

Térfigyelő rendszerek

Térfigyelő kamera rendszert a települések jellemzően a közbiztonság javítása, a közterületeken elhelyezett műtárgyak állagának megóvása, a közterületeken megtalálható magántulajdon védelme, és a közterületen elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében telepítenek. Ezekben a rendszerekben a felvételek kezelése és felhasználása szigorú előírások alapján történik.

Adatvédelem, jogi háttér

Fontos megemlíteni a jogi hátteret, hiszen ez az a szempont, amelyben a térfigyelő rendszer szinte teljes egészében eltér a magánszemélyek által telepíttetett rendszerektől.

térfigyelő kameraTérfigyelő kamera rendszert csak a Rendőrség, vagy az önkormányzati közterület felügyelet üzemeltethet.

Ez biztosítja azt, hogy a felvételek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe, illetve hogy a rendszer a rendeltetésének megfelelő célra kerüljön felhasználásra.

A Rendőrség előterjesztésére a települési önkormányzatok döntenek arról, hogy szükséges-e térfigyelő rendszert telepíttetni, és ha igen, kijelölik, hogy mely közterületet kívánják ilyen módon megfigyelni. A Rendőrég honlapjáról megtudható, hogy az országban mely pontokon vannak felszerelve kamerák.

A Rendőrségnek, illetve a telepíttető közterület felügyeletnek biztosítania kell, hogy a képfelvételek nyomán keletkezett személyes adatok illetéktelen kezekbe ne juthassanak.

A kamera rendszerek által rögzített felvételek kizárólag a törvényben felsorolt eljárásokban (pl.: büntető- vagy szabálysértési eljárás) használhatóak fel.

A rendszer szerepe a bűnmegelőzésben

A hírekből gyakorta értesülünk arról, hogy térfigyelő rendszer segítségével sikerült felderíteni, vagy megakadályozni valamilyen bűncselekményt, szabálysértést, illetve hogy az általa rögzített képek utólag, a bizonyítás során váltak hasznossá.

A térfigyelő rendszerek üzembe helyezése óta több település, és budapesti kerület is beszámolt a közbiztonság terén bekövetkezett pozitív változásokról. Magyarországon körülbelül tíz éve alkalmazzák a települések ezt a módszert a bűnözés visszaszorítása érdekében.

A térfigyelő rendszerek eleinte csak nagyvárosokban voltak jelen, ma azonban már a pár száz lelket számláló falvakban is találkozhatunk velük, ahol a telepítésükhöz szükséges forrást gyakorta pályázati pénzekből biztosítják.

A kamera felszerelése

Nagyobb rendszerek esetén – jellemzően nagyvárosokban – technikai szempontból bonyolult, összetett, és nagy kiterjedésű struktúrákról beszélhetünk. Fontos ismerni a kamerák telepítésének helyszíneit, a területek adottságait, az adatátvitel megvalósításának lehetőségeit, valamint a rögzítő központ elhelyezésének körülményeit.

Kistelepüléseknél viszonylag egyszerűbb, kisebb kiterjedésű, és szerényebb tudású rendszerekkel találkozunk. Esetükben jellemző, hogy nincsenek alépítmények, illetve hogy a település semmilyen saját infrastruktúrával nem rendelkezik; ezek a körülmények az eszközelhelyezést, és az adatátviteli rendszerek kiépítését is jelentősen megnehezítik.

Egy kültérre telepített kamera alapvetően két tulajdonsággal kell, hogy rendelkezzen:

  • A kameraház hűthető-fűthető legyen, hogy alkalmazkodni tudjon a szélsőséges időjárási körülményekhez, és megakadályozható legyen a párásodása.
  • Legyen benne autoíriszes objektív, hogy a kamera alkalmazkodni tudjon a váltakozó fényviszonyokhoz.

Főbb kamerakialakítások

Felépítés szempontjából:

  • fix: előre meghatározott, a telepítésnél beállított terület megfigyelésére szolgál
  • mozgatható: jellemzően a rögzítő központnál emberi irányítással, vagy előre beállított program alapján automatikusan pásztázza a védendő területet

A telepítés helyszíne szempontjából:

  • beltéri kamera: az időjárás hatásaitól (csapadék, hőmérséklet, napsütés) védett helyre telepíthető kamerák
  • kültéri kamera: az időjárás hatásaitól (csapadék, hőmérséklet, napsütés) NEM védett helyre is telepíthető kamerák

Éjszakai felvétel készítésének szempontjából:

  • éjjellátó kamera: éjszakai megfigyelésre önállóan alkalmas kamera, beépített (jellemzően infra) megvilágítással rendelkezik
  • nem éjjellátó kamera: éjszakai felvételek készítésére nem alkalmas

Kivitel alapján:

  • box kamera: beltéri fix kamera, jellemzően téglatest alakú
  • dome (dóm) kamera: félgömbhöz hasonló kialakítású fix kamera
  • speed dome (PTZ – Pan/Tilt/Zoom) kamera: saját, vagy kiegészítő konzollal mennyezetre, vagy falra szerelhető, forgatható, billenthető, zoom-olható kamera. Állandó kezelőszemélyzet, vagy autonóm működés mellett elsősorban összetett megfigyelési területen használható jól.

Optika alapján:

  • cserélhető objektívvel szerelhető
  • beépített objektívvel rendelkező

Zoom-olhatóság (“ráközelíthetőség”) alapján:

  • fix kivitelű (esetében nincs lehetőség ráközelítésre)
  • zoom-olható (képe ráközelíthető)

Fontosabb kameraparaméterek:

A nagyobb felbontás nagyobb részletgazdagságot, illetve képtartalmat jelent, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem ez az egy paraméter határozza meg egy kamera használati értékét!

A túl nagy felbontású kép nagyobb sávszélességet eredményez, jobban terheli a hálózatot, rögzítéskor nagyobb tárkapacitást igényel, megjelenítéskor nagyobb számítási kapacitást, valamint sokszor korlátozottabb fényérzékenységet és képfrissítést eredményez!

Kültérre, éjjel-nappali, vagy fekete-fehér kamerákhoz javasolt IR korrigált lencsét venni.

Fix kamerák esetében felesleges a folyamatos kép, azonban dome kameráknál mozgatáskor igen zavaró lehet, ha a kép nem folyamatos.

Digitális eszközök, IP kamerák alkalmazása jobb képminőséget biztosít, a képek interneten keresztül önálló üzemben is elérhetőek, és a távolság sem rontja a képminőséget.

Hasznosnak tartja az oldalt?Ossza meg másokkal is!

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.